Etsy

Egy alkotás motivál most arra, hogy irjak az Etsyről. Ha azt mondom, egy hatalmas online piactér, nem mondtam vele semmit. Hogy is lehetne elmondani azt a végtelen kreativitást, alkotókedvet, saját bejáratú kis és nagy művészeket és a mindezt egybefogó kézügyességet, amivel anyaggá gyúrjuk a szellem késztetéseit?! Azt mondom a világ minden tájáról és megint nem mondtam semmit. Hogyan képzelhetem el a világot, mikor itt mozgok pár száz négyzetkilométeren,esetleg egy-egy kirándulás, nyaralás alkalmával megyek ezen túl. Mi az, hogy Hong Kong? Csak egy név egy nyüzsgő metropolisról. Csak egy cim egy vásárló adataival és itt véget ér a fantáziám.
Nyolcszáz ezer bolt ( utolsó értesüléseim szerint, de javitsatok ki, ha nem igy van ), ismétlem 800 ezer bolt a világ minden tájáról!! Vannak ismerőseim, akik azt mondják, lényegtelen, hogy sokan vannak az Etsyn, a te alkotásaid olyan egyediek, hogy nincs belőle másik, nincs hozzá hasonló. Ez eddig talán igaz is, csakhogy a nyolcszáz ezer boltos között bizony bőven lehet találni még teljesen egyedit, gyönyörűt és tökéletesen kivitelezett alkotásokat. És jöjjön most az az alkotás, amitől ma leesett az állam

 

Ő KrisDesignFSP németországból.

 Egyébként nem kell ilyen messzire menni, hogy az ember tökéletes kézműves alkotásokat találjon, hiszen Magyarországról is sokan vannak fent, csak egyetlen kép a rengeteg választhatóból

 

colettecolor  a szineivel

És hadd jöjjek még közelebb, számomra nagy öröm, hogy innen Vajdaságból is vagyunk fent, bár azthiszem egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hányan. De annál hivebben tükrözni, hogy vannak még akik kilátnak a mi agyondöngölt, sötét kis zugunkból. Innen a "bérces balkánról" indulunk meghóditani a világot!
 

Külön öröm számomra, hogy olyan alkotásokkal szerepelnek, ami nekem is nagyon tetszik. Játékos, szines, fantáziadús rRradionica. Megvan benne az a plusz, amit én keresek egy-egy alkotásban

Virágos, indás, dinamikus

Hoztam egy egészen új és mégis egészen régi dolgot. Új, mert brossokat nem szoktam késziteni, de mégsem új, mert már volt egy próbálkozásom brossal, amivel nem igazán voltam megelégedve. És mégsem új, mert ismét fellelhető benne a dinamikus és áramló indák mozgása, amit nagyon szeretek. És azért sem annyira új, mert már rég óta motoszkál a fejemben teljes pompájában, csak valahogy nehezen jutottam oda, hogy nekiüljek és előhozzam. Azután meg a fotózáshoz nem volt alkalmas idő, amit végül már nem volt türelmem kivárni.

De minden régisége ellenére mégis egészen új és egészen kedvemre való.

Látomás

Ismét egy nagyon régi forma, vagyis hát nekem nincsenek régi formáim, mert maga az alkotói tevékenységem sem régi. Ez a forma szintén még az elején született, az egyetlen, aminek a prototipusát nem szedtem szét. Na, ez nem a prototipus, azt nem mutogatom, bár én nem a kezdetleges kivitelezést látom rajta, hanem a máig is érezhető sodró erejű ihletet, a látomást, amit az új elkészitésekor is használtam.

Galaxis

Nagyon régen, vagyis nagyon az elején készült még ez a forma, a Galaxis nevet kapta, mert bár hihetetlenül egyszerű, mégis van benne valami titokzatos a világmindenség titkaiból. Nem tudom hány nyaklánc formám van még fülbevaló nélkül, de megint úgy jártam, hogy kérték a nyaklánchoz a fülbevalót, és abban a pillanatban megjelent a fülbevaló a gondolataimban, és attól a perctől kezdve szeretem. Ezért mindjárt neki is ültem, hogy előhozzam. Teljesen olyan lett a valóságban is, mint a gondolataimban, és a valóságban is nagyon megszerettem. Ehhez a nyaklánchoz pedig ez és csakis ez a fülbevaló illik.

Facebook

Kell nekem, vagy sem, nem tudom, minden esetre most már nekem is van facebook oldalam. Igazság szerint valamiféle tömeghisztériának tartom, pótléknak, igazi, tartalmas dolgok helyett. Persze nem szükséges ilyen drasztikusan felfogni. Szuperszonikus kapcsolattartás, ó persze az kell. Ha melléd ülök, meglehet nem tudok neked mit mondani, pedig milyen jól működik virtuálisan. Mit üzensz nekem mentálisan, mi van??
Nekem eleve a divattal ( is ) van bajom, mert nem értem miért kellene és hogyan lehetséges kivülről megmondani, hogy nekem mi tetszik, nekem mi a jó. És a facebook már túl nagy divat, vajon miért? Hol fogja meg az embert? Talán egyik legérzékenyebb pontjánál : az elkülönültség állapotában, ami teljesen emberi és normális. És ugyanilyen emberi ebből az elkülönültségből a másik ember felé törekvés. És itt jön a képbe a facebook és társai, könnyű megoldást kinál erre az állapotra, a gond csak az, hogy virtuálisan soha nem lehet megérkezni a másik emberhez. Csak valami pótcselekvés, mint annyi minden más.
De azért lehet használni például arra is, hogy a nagyvilág megismerje, azt amivel foglalkozunk és erre tényleg kiváló terepet nyújt. Ilyen szép kis bevezető után mutatom, hogy I T T megtalálsz és, ha tetszik, a facebook ennek kinyilvánitására is könnyű megoldást kinál. Sajnos egyenlőre nem vagyok valami aktiv, de igyekszem.

Hajszálon függ? Nem!

Egy kis újdonságot vezettem be, a medáljaim kicsit felpezsdültek, ezentúl nemcsak rézdrótra fűzve hordhatók, hanem a medálhoz szinben harmonizáló bőrszálon, vagy bronz szinű fém láncon. Egy jó ideje már gondolkodtam ezen, de csak most jutottam a kivitelezésig. Egy vásárló kérte a bőrszálat, de akkor hirtelen nem tudtam elővarázsolni, de nem felejtettem el a kérést. A láncot én gondoltam el, bár fém allergiásoknak biztosan nem felel meg. Meg a jó öreg rézdrót, néha arra gondoltam, hogy ez nem a legjobb megoldás, bár kétség kivül nagyon jól illik a medáljaimhoz, és a használók visszajelzéseiből az derül ki, hogy igen strapabiró, csak az a hátránya, hogy könnyen deformálódik. De mivel van, aki ezt válaszotta, hát marad ez is repertoáron.
A kapcsolókat saját kézzel gyártottam.

Behálózva

Egy hullámzó, dinamikus forma. Kissé pukkasztó, kissé különc, de csak éppen annyira, amennyire az kell.

Bordó nyaklánc

A Lélektánc sorozatnak egyik darabja, az első utáni legkedvencebb darabom. Talán a szine miatt, (amit sehogyan sem sikerült hűen fényképeznem), a titokzatos bordó. Vagy mert egészen sikerült benne megragadnom valami könnyed harmóniát.