Harmonikus ellentét

Kérésre került ismét teritékre ez a harmonikus ellentét. A pár egy - egy darabja teljesen különböző, semmiben sem hasonlitanak egymásra, mégis egymáshoz tartoznak, egy pár.
Nem tudok nem párhuzamot vonni az emberi kapcsolatokkal, vajon ott is ilyen szépen működik az ellentétek együttléte, és ha igen, miért nem?

Gyöngykalitka

Azt szeretném hinni, hogy a pici gyöngyöknek jó ott a kalitkába zárva. A kis madarak, akik a végtelen, kék égen úszkálnak, röpködnek és ficánkolnak, nekik az az otthonuk, nem a kalitka. De ezek a gyöngyök azáltal keltek életre, hogy elfoglalták saját helyüket egy alkotásban. Erre rendeltettek.

Gyere őrült ! ! !

Végtelen variációs lehetőség, a gyöngyök formája és szine, az üvegdarabok formája, szine már rengeteg lehetőséget ad a kezembe. De minden egyéb hajlitás, hullámzás, tekeredés, drótháló előtt megbúvás, dróthálóba zárva, teljesen felborzolva, és még mi minden, ami hat a végső állapotra, hangulatra, összképre. Mindannyiszor, mikor megalkotom, egy teljesen új látvány születik.

Az elhivatott elvetemült alkotó átnyargal a havon egyszál blúzban és a fagyos szélben a falhoz állitja magát  megfelelő fotó reményében. Azt hittem a hó kitűnő derités lesz, de szerény tapasztalatom szerint a napfényt nem pótolja semmi.

Új év - új kezdet

A medál kivánságra készült, fehér sziv esküvőre. De nem ez az új benne, hanem az ezüst szinű forrasztás.
Függetlenül ettől az az ötletem támadt, hogy mi lenne, ha ezüst szinű ékszereket is készitenék. Egy egész más hangulat. Itt és most ez a főpróba. A megrendelőnek tetszett.
A fotózást is újra kell tanulnom, hogy az ezüst szin hogyan lenne legélethűbb és leglátványosabb. Na meg persze napfény se ártana hozzá. Ráadásul most még a képszerkesztőm se akart az oldalamra állni.
De azért azt hiszem fognak sorakozni az idén az ezüst formák.

Gondolattöredék - a tudásról

Őseink leszakitották a tudás fájának gyümölcsét, azóta hurcoljuk magunkkal minden terhét. A mai elkényelmesedett világban úgy dobjuk el magunktól a tudást, mint valami forró követ a tenyerünkből. A bűn következménye, terhe maradt és a tudás áldásait sem élvezzük.

A fotón az aracsi pusztatemplom látható, ahova nem oly régen zarándokoltam el őseink tudását keresve.Méltatlanul hanyattdöntött technikával fotózva és egy ősi arab bölcsességgel megspékelve.

Túlkapás

Volt valaki, aki igy jellemezte ezt a medált. Mindenkinek szive joga. Mindenesetre nem célom túlkapni, nem célom laposat alkotni, bizonyos szempontból nem is én határozom meg. Az ihlet nem kérdezi, hogy bele illik - e az aktuális formavilágba. Én pedig nem rovom fel az ihletnek, hogy nem olyanokat kapok, amik divatosak. Sokkal inkább és nagy mértékben örülök az ihlet bármilyen megnyilvánulásának. Egyébként a medál nekem csak szarkafészek és szeretemmm!

Pici izék

Gyönyörű gyöngyöcskék, amik fülbevalóvá váltak, ez volt a küldetésük.
Nekem pedig egy nagyon - nagyon régi tartozásom a vásárlóim felé a pici izék a füliakasztó végére. Mivel legtöbb kreálmányom nem egy könnyű darab ( semmilyen szempontból ). Igy könnyen kieshet a fülből, ahogy volt is ilyen visszajelzés. Én pedig villámzó gyorsasággal pár év alatt reagáltam rá. Deee mostantól kibiztonságositott fülbevalót kap tőlem mindenki! Természetesen a megszokott vagányság mellé.

Tükörlény

A tükörlényem él és eleven! Mi sem bizonyitja jobban, mint, hogy ez a régi medálom, nyugodtan mondhatom, a legnagyobb kedvencem most megnőtt. ( a nagy kedvenc legyen nagy, hi-hi ). Ennyi történt vele, megnőtt a hónapok, évek alatt, több tükörkarikát is kapott. De ami maradt, ami változatlanul jelen van, az a vadsága, véletlenszerűsége, dinamizmusa!