Ritkán fordul elő velem, hogy meglévő formákat a saját technikámmal előhozzak. Ez a bőségszaru mégsem hagyott nyugodni, már régóta tervezem, hogy elkészitem. A tárgyak, formák leginkább statikusak, mozdulatlanok, a bőségszarú viszont mozgást fejez ki, dinamikus és talán ezért is tetszik. Csak nálam gyöngyök csordulnak ki a megszokott virág vagy gyümölcs ábrázolás helyett.
2011. december 9., péntek
2011. december 6., kedd
2011. december 3., szombat
És megint, új avatar
Aki azt mondta anno erre a képre, hogy nem a legjobb választás avatar képnek, mert az öklömet mutogatom, meg nem látszik a szemem, meg befelé forduló, annak igaza volt. De mégis annyira együtt éltem vele, tökéletesen megfelelt. De most már egy ideje zavart ez a bezárulás, elismerésem az Etsys vásárlóimnak, akik nem riadtak meg ettől a fogadtatástól, és a Meskán sem árt egy kis újitás.
Akkor egy kis ráhangolódás az új profilképemre : őszi szinek, természet és mintha a néni bele akarna harapni a fatörzsbe, mint egy hód
Mint egy kiváncsi erdei manó
Mintha egy kicsit felakadt volna a nyakánál fogva
És dobpergés és taps, tam - da - da - dam, jöjjön a befutó !
Nah, mostmár csak cserélnem kell az oldalakon, de ki emlékszik már, hogy hova milyen méret kell.
Akkor egy kis ráhangolódás az új profilképemre : őszi szinek, természet és mintha a néni bele akarna harapni a fatörzsbe, mint egy hód
Mint egy kiváncsi erdei manó
Mintha egy kicsit felakadt volna a nyakánál fogva
És dobpergés és taps, tam - da - da - dam, jöjjön a befutó !
Nah, mostmár csak cserélnem kell az oldalakon, de ki emlékszik már, hogy hova milyen méret kell.
2011. december 1., csütörtök
2011. november 29., kedd
2011. november 18., péntek
2011. november 12., szombat
Gyöngysor
Egy egészen egyszerű apróság, egy pár gyöngyből álló fülbevaló és ki gondolná, hogy mennyire szükséges valami harmónia hozzá, hogy a végeredmény megfelelő legyen. A véletlen vezetett hozzá ( ha van olyan ), máshoz válogattam gyöngyöket és igy egymáshoz kerültek, mindjárt megfogott, ahogy egymáshoz viszonyultak. Ezzel kezdenem kell valamit, gondoltam, félreraktam, de nem túl félre, mert az akkor ott marad. Mikor újra előszedtem és sorba raktam, csak csodálkoztam, mit akartam én ezzel? Semmi nincs benne, ráadásul taszitják egymást a szinek. Szerencsére még nem volt túl régi a véletlen egymás mellé kerülésük, emlékeztem a sorrendre, és ahogy rakosgattam egymáshoz a gyöngyöket, újra egymásra mosolyogtak és mindenki megtalálta a helyét. Hát ennyire fontos, hogy minden a helyén legye?! Én csodaként élem meg az apróságaimmal, az ékszerekkel, hogy gondolat nélkül, valami kikerülhetetlen feszültség motiváló ereje által összedobálok valamit, végül az indák, a hajlitások, a kanyarulatok, görbeségek harmóniát árasztanak. Ha ilyen nagyszerű megélni egy sor gyönggyel, milyen nagyszerű lehet megélni valami nagyobb, fontosabb dologgal. Hogy ezen a világon mindennek oka van, minden hozzá tartozik valami rendhez, ami a görbe sorra is tud egyenesen irni, és nem hullik ki belőle egy szürke veréb sem és egy sor gyöngy sem.
2011. november 11., péntek
Új fotók
Mindig nézegettem mások ékszerfotóit és láttam a lázas igyekezetet is, hogy egyre jobb és jobb legyen a végső látvány. Előbb arra gondoltam, felesleges a háttérbe berakni bármit is, csak elvonja a figyelmet a lényegről, vagyis az ékszerről. Valaki azt mondta, unalmas a sima fehér háttér és én még mindig csak arra gondoltam, csak unalmas lehet, ha unalmas maga az ékszer, amit ábrázol. Na, de velem ez nem fordulhat elő ( khm. .) De egyre ötletesebb és szebb képeket láttam másoknál, ráadásul egyre sűrűbben zavart a saját képeim hátterének sterilsége. De ez még mindig nem volt elég a cselekvésre, hiszen akkor ki kellett volna gondolni valami megfelelő hátteret az üvegékszereimnek. Úgy tűnik ehhez kissé lusta voltam. Hanem történt egy pillanat, ami sugallta a megoldást, egyszerre többet is. Mi mindent lehet háttérnek használni, ami felfokozza, izgalmassá teszi a képeket, de úgy, hogy mégis az ékszer marad a lényeg. Itt láthatóak az első termések.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)










