2011. február 24., csütörtök

Vagány borsó

Tüzes,vad és szemtelen!

2011. február 21., hétfő

Mix tükör

Azért a furcsa cim,mert a tükör tényleg vegyes egy bizonyos szempontból.A virág rajta még egy előre gyártott minta,a keret viszont (szerintem letagadhatatlanul) már az én formám.
Úgy látszik itt már próbálkozott áttörni bennem valami,csak akkor még nem sikerült.Még ezután kerültem egy egészen új környezetbe,új kihivásokkal,az üvegálmaim pedig teljesen háttérbe szorultak.
Ebben a pár évben úgy alakult a környezetem,hogy intenziven rengeteget tanultam magamról és a világról is.Nem volt könnyű,tulajdonképpen teljesen szétesve jöttem ki a helyzetből.Ebben a szétesett állapotban tódultak be az életembe az új formák,új gondolatok,új erők.Igy utólag olyan,mintha még minderre szükségem lett volna ahhoz,hogy itt legyek,a megismerésre és a szétesésre is.Amit azóta épitek és most erősebb,mint valaha.(ami persze nem azt jeleni,hogy nem megingatható)
Tulajdonképpen itt van a mi aktuális világunk nagy átverése : a mai ember nem tanulni,tapasztalni,fejlődni akar,hanem jól élni,szórakozni,boldognak lenni.Csak az a gond,hogy igy nem lehet előre haladni.Hadd legyek megint teátrális : ilyen szinten nem érhető el semmi magasztos vagy mélységes.
Az új utam nem egy kitaposott és egyértelmű út.Az új utam egy homályból  előgomolygó gondolat,ami mégis van olyan erős,hogy kövessem.Először is egy határozott pillanatomban kidobtam minden előregyártott mintát,nem lesz többé szükségem rá,hogy valaki más formáival ékeskedjem.
De azért bárki rajzolta,tervezte is ezt a virágmintát,igazán szép munkát végzett.

2011. február 15., kedd

Gondolatok - művészet

Ékszereim előtti időszakomban részt vettem egy helyi kézimunka kiállitáson,akkor még tükrökkel.Ott történt meg először,hogy művésznőnek szólitottak.
Hej,de legyezgette a hiúságomat,de megfelelő volt,de nagyon tetszett az egómnak is.De a valóságban riadtan bújtam el e jellemzés elől.Méghogy művésznő,hogy jövök én ahhoz!

Ez a kettősség volt a motivációm a keresésre,hogy tulajdonképpen mi is a művészet.És mivel ez már jó pár éve történt,találtam több gondolatot is,ami megérintett.
Mindenek előtt jöjjön egy száraz értelmezés : a valóságnak bizonyos esztétikai elvek szerinti,a lényeget kiemelő tükrözése,a művész egyéniségét is kifejező alkotó tevékenység.
Na,itt akár be is fejezhetném,hiszen mindent elmond.Mégis folytatom,mert egyrészt nem is maga a szó értelmezéséről akarok irni,mert gondolom,magát a szót mindenki ismeri,hanem maga az értelmezés értelmezéséről.
Először hadd vigyelek téged egy blogtársunk idézetéhez.Egy leirás,ami melengeti az embert,leveszi rólunk a művészet súlyának terhét.Nem kell,hogy Michelangelo legyél,hiszen a "művész már ott van benned".Nem kell,hogy különféle iskolákba járj,mert a művészetet nem lehet megtanulni,legfeljebb adatokat róla.És igen fontos a "vágy az alkotásra".
És mivel minden ember egyedi és megismételhetetlen,tulajdonképpen minden alkotásnak is egyedinek kellene lennie.Miért van az,hogy mégsem egyedi,miért van az,hogy helyenként feltűnően hasonló,sőt másolat?!
Mert szerintem ahhoz,hogy az ember egyedi lehessen,ahhoz ismernie kell magát.Na,persze az önismeret nem egy állapot,hanem egy folyamat,mondhatnám azt is,hogy harc.És ezt a harcot bizony sokat meg szeretnék spórolni.
A második gondolat Müller Pétertől származik.A művészetről irt gondolata újra ránk rakja a művészet súlyát.
"A valódi művészet az embert megrenditi és ráébreszti halhatatlanságára.Amelyik mű ezt nem teszi meg,nem művészeti alkotás"
"Mi,ma élő szóiparosok,megélhetés-bűvészek,vásári önmutogatók és divatkirályok ritkán vagyunk képesek arra,hogy a művészet eredendő feladatát teljesitsük"
Müller Pétert azért szeretem,mert a legnagyobb dolgokról is egyszerűen,érthetően tud irni.Mert ez aztán meg van irva!Az a gondolatom támad,szedjünk már egy picit vissza,olyan jó volt elringatózni abban,hogy akárki lehet művész,sőt mindenkiben ott él a művész,csak az a kérdés,elő tudja-e hozni.
Mindenesetre megtanulhatjuk,hogy az a művészet,ami hat,hatása van,hatalma van.(szintén M.P.gondolatai,nem szó szerint)
A harmadik gondolat,ami megérintett Julius Andantól származik.(nem iró"csak"egy ember,aki leirta az életét)
Nem pontosan igy irja,nem szó szerint idézem,ezért nincs macskaköröm : a művészet a szembenézés képessége."Egy igazi művész a saját szemével nézi a dolgokat,nem érdeklik a különféle divatok,irányzatok,műfajok,iskolák és legfőképpen a tekintélyek"
Bár itt most visszakanyarodhatunk az első gondolatokhoz,az egyediséghez.Mert hiszen,aki saját szemével néz,az kikerülhetetlenül egyedi is.És ugyanúgy emliti az iskolákat,divatokat,irányzatokat,amiknek semmi közük a művészethez.
Igazából,ami az ő gondolataiból megfogott,az a szembenézés képessége.Nem-e ez tette a nagy művészeket halhatatlanná?Nem a mindenkori hatalom szája ize szerint alkottak,mert nem homályositotta el a látásukat az aktuális korszellem,hanem a valóságot(igazságot?)próbálták bemutatni.

Ez a gondolataimnak egy töredéke,nincs vége,nem egy lezárt dolog,mert hiszen folyamatosan épithető . . .


2011. február 14., hétfő

Dijat kaptam

Ezúttal egy kreativ blogger dij Monaline-tól.Én szivesen fogadom a dijakat,de ne várjatok tőlem szabályos levezetést.Pl.a szabályokhoz tartozik,hogy köszönd meg a dijat.Nafene,azt külön szabályba kell foglalni!?(Egyébként,ha esetleg nem találnál itt megköszönést,az azért van,mert Monaline oldalán tettem ezt meg)
A múltkori dijnál összekotortam magamról azt hiszem négy pontot,vagyis négy dolgot elárultam magamról.Most csak egy jutott eszembe:-minél öregebb vagyok,annál nehezebben viselem a készre gyártott elméleteket.
Kedves Monaline,most vettem észre,hogy van egy másik blogod is,ami a gondolataidról szól.Szeretem mások gondolatait olvasni,úgyhogy előfordulhat,hogy előfordulok ott is.


2011. február 12., szombat

Szerelemvirág

Nem valentin miatt,csak úgy . . .

2011. február 10., csütörtök

Kisvirág

Egy bájos kis virág sötét lila üvegből,csak igy simán,semmi vagányság . . .

2011. február 9., szerda

Rakoncátlan

Viszonylag elég ritkán esik meg velem,hogy valami egészen más lesz a végeredmény,mint,amit elképzeltem.
Na,ez a rakoncátlan rakoncátlankodott egy kicsit.Sehogy sem akart jó lenni az elképzelés megvalósitása,aztán egy hirtelen gondolattól vezérelve egymáshoz  nyomtam az elemeket és igy alakult ki ő,amivel már elégedett vagyok.

2011. február 6., vasárnap

Tavasz lény


Szóljatok rám,mert úgy érzem,ezt még sokáig tudom ragozni!

Igazi kreativ dij

Nem névre szólóan és nem linkel és nem mindenféle egyéb szabállyal kaptam egy dijat.
Aki időnként ide téved,láthatta,hogy mi problémám van a dijakkal.Azon kivül,hogy jól eső érzés,ha kapja az ember,mert szerintem valamiféle elismerés és ki nem szeretné,ha elismerik.Szóval ez a része tetszene,de az a sok fantáziátlan szabály!
Ezért örültem Ágnes dijának,amit ő maga kreált,mindenféle szabály nélkül,pusztán kifejezve a köszönetét az őt olvasóknak.Vagyis ezúttal egy kreativ olvasó dijról van szó.Azt nem tudom,hogy mi olvasók mennyire vagyunk kreativak,de a dijat mindenképpen egyedinek és kreativnak találom,köszönöm!

2011. február 5., szombat

Vizöntő

. . . folytatva a gondolatsort,hiszen tudatosan is a természetből meritettem és valahogy mégsem láttam meg,hogy mi az én világom.Sokszor bámulok ki az ablakon,elmerengve,gondolkodva.Az ablak előtt két fiatal nyirfa áll,akaratlanul is látom,de leginkább gyönyörködöm benne.Ha a hótól súlyosak az ágai,vagy levelek zöldelnek,vagy eső után vizcseppek csüngnek az ágakon.Ezt a látványt akartam megörökiteni,mikor megalkottam ezt a nyakláncot.

2011. február 3., csütörtök

Gondolatok

Multkor mutattam már a lényeimet,most ők a legújabb kedvenceim.Hogy honnan jöttek?Ugyanúgy nem tudom,mint,ahogy a többinél sem.Hanem,ahogy jövök ki minap a műhelyecskémből,megakadt a szemem az én borzas diszemen,amit még évekkel ezelőtt szedtem össze az utcán.
Évek óta a nappalimban diszeleg,a telefon mellett.Mindig úgy találtam,hogy méltó disze a szobának a maga egyediségével.Hát innen jönnek az én lényeim!?Hiszen letagadhatatlan a hasonlóság.

A meska interjú hozzászólásaként Nesonka fogalmazta meg,hogy szerinte az alkotásaim a természetből fakadnak.Ingadozó virágfejekre,faágakra emlékeztetnek.Akkor arra gondoltam,érdekes meglátás.Mostmár tudom,hogy igaza van.
Hát,gondolom a Teremtő nem koppint az orromra,amiért másolom az alkotásait.Hiszen éppen Ő adta a kezembe a "látást" és kézügyességet.