2013. január 31., csütörtök

Rózsaszin álom

Mi mást álmodozhatna az ember ilyen verőfényes napon, mint rózsaszinűeket.

2013. január 29., kedd

2013. január 25., péntek

Minimál stilusban



Egyszerű darabokat mutatok ma, ez már egészen minimál stilus, ami egyáltalán nem jellemző rám. Mégis élveztem az alkotását. Van ebben a stilusban valami, letisztultság és nyugalom, ami mindenképpen hat.

2013. január 24., csütörtök

Szeretett munkaeszköz hiján

Nagy örömökkel és erőkkel zajlott is a munka, mig nem a forrasztóm felmondta a szolgálatot. Most itt ülök tűkön, dolgoznék ezerrel, vágyom rá. Az új forrasztópákám már utazik felém, de addig is gyöngyörködöm a meglévőben. Kivülről nem is látszik betegnek. Mindig is a forrasztást szerettem a legjobban, ami a munka fizikai részét illeti. Nekem ez játék, élvezet.
Szerencsére ma egy kicsit lehetett fotózni, bújkált, mutogatta magát a napocska. Én pedig megmutattam neki az elkészült alkotásaimat. Itt a blogon ebből ma egyet mutatok meg. Egy kis narancssárga gyönyörűség.

2013. január 10., csütörtök

Hegyre fel

A karácsonyi hajtás után úgy határoztam, hogy pihenek, " megvárom magamat ". Szépen leülepszik minden, elül a zaj. És a zaj utáni csendben elkezdett hiányozni, elvonási tünetetek ütköztek ki rajtam. Mig nagy gondolatokkal voltam elfoglalva, a hátsó ajtón sunnyogva jött az érzés. A hiánya az alkotásnak, az eladás örömének, még a csomagolás és a  postázás is hiányzott, pedig eddig azt hittem, hogy útálom ezt a részét.  Aztán végre nagytakaritást végeztem a kis műhelyasztalomon és beindult a gépezet teljes gőzzel. Fotók csak szikrázó napsütésben készülnek, igy most nem tudom megmutatni az új jövevényeket. De ez a hiányérzet megerősitett abban, hogy itt a helyem. És ennek nagyon örülök!
Fotót is mutatok, ő Ausztráliába költötzött az ünnepek alatt.

2013. január 4., péntek

Új év kezdődik

Új év, új kezdet. Újra kezdeni az év bármely szakában lehetséges lenne, de sokszor mégis ilyenkor kezdünk bele. Elterjettebb, ez miatt már nyomatékosabb, ebből kifolyólag már eleve erőt adó.
Nincsenek fogadalmaim, nekem az is olyan elcsépelt. Vagy csak nem merek szembenézni azzal, hogy talán nem sikerül a fogadalmat betartani. Továbbra is terveim vannak. És nemcsak terveim, hanem ötleteim, pontosabban szólva ihleteim. Némelyiket évek óta húzom magammal, és van vadiúj is. Nem tudom "büntetendő" - e, ha az ember kapja az ötleteket és nem valósitja meg. Lesz - e idő múltával elegendő erő, amivel kitörhet és tovább loboghat. Reménykedem benne.
Nagyon szeretem a kis ékszereimet csinálgatni, szeretem a hozzá kapcsolódó internetes hajcihőt, a blogtól kezdve, a webárúházakon keresztül az amerikai vevőkig és mások alkotásainak csodálásáig.
Egy problémám van, hogy beskatulyáztak a bizsu kategóriába. Amit meg is lehet érteni, hiszen nem nemesfémmel dolgozom. És bármennyire is divatja van mostanság az újszerű dolgoknak, mégis bizsu, amit alkotok.
Úgy érzem több van bennem, egy - egy ékszer is eredetileg lámpa terv, egyéb lámpaterveim is vannak, tükörterveim és ami a legújabb, megnevezni sem tudom, azt mondanám festmény, de nem az, talán festményszobor. Ha van ilyen, hát nagyszerű, ha nincs, a gondolataimban már létezik.
Szóval ez a tervem az idénre, lehet hogy nem lesz elég ez az év, lehet sokkal több időt vesz igénybe. Egyenlőre azt sem tudom, hol mutathatnám meg, mert mindezt már nem fotókon szeretném bemutatni. Jaj, most hirtelen az jutott eszembe, egyáltalán be merem - e mutatni. Ugyanis elég vad és meghökkentő tervek.