Mottó?

Minap prózai tevékenységem(mosogatás)közepette jutott eszembe az a gondolat,hogy pl.a meskás interjúban hangoztattam,hogy felületes vagyok.Ami igaz is,de tulajdonképpen bármibe kezdek,mindig nagyon alaposan felmérem a helyzetet.Elejétől végéig,fentről lefelé,végéről előrefelé,keresztbe hosszába.És nem csak akkor,ha belekezdek,hanem ez a térképezés folyamatos.No,akkor én most felületes vagyok vagy alapos?Ezt én nem fogom tudni megmagyarázni,még magamnak sem.Ebből jött a következő gondolat,micsoda zengzetes mottó lehetne : felületes alaposság!És elmaradhatatlanul mindjárt utána : alapos felületesség!Ezen aztán jót derültem.
Egy kissé negativ a csengése.Ki akarna alaposan elfelületeskedett ékszert magának!Azt hiszem nem fogom mottóként használni.

Na,de félre a szöveggel,mutatok ma is egy ékszert.Türkizt,absztraktot,egyedit,érdekeset.