2011. február 15., kedd

Gondolatok - művészet

Ékszereim előtti időszakomban részt vettem egy helyi kézimunka kiállitáson,akkor még tükrökkel.Ott történt meg először,hogy művésznőnek szólitottak.
Hej,de legyezgette a hiúságomat,de megfelelő volt,de nagyon tetszett az egómnak is.De a valóságban riadtan bújtam el e jellemzés elől.Méghogy művésznő,hogy jövök én ahhoz!

Ez a kettősség volt a motivációm a keresésre,hogy tulajdonképpen mi is a művészet.És mivel ez már jó pár éve történt,találtam több gondolatot is,ami megérintett.
Mindenek előtt jöjjön egy száraz értelmezés : a valóságnak bizonyos esztétikai elvek szerinti,a lényeget kiemelő tükrözése,a művész egyéniségét is kifejező alkotó tevékenység.
Na,itt akár be is fejezhetném,hiszen mindent elmond.Mégis folytatom,mert egyrészt nem is maga a szó értelmezéséről akarok irni,mert gondolom,magát a szót mindenki ismeri,hanem maga az értelmezés értelmezéséről.
Először hadd vigyelek téged egy blogtársunk idézetéhez.Egy leirás,ami melengeti az embert,leveszi rólunk a művészet súlyának terhét.Nem kell,hogy Michelangelo legyél,hiszen a "művész már ott van benned".Nem kell,hogy különféle iskolákba járj,mert a művészetet nem lehet megtanulni,legfeljebb adatokat róla.És igen fontos a "vágy az alkotásra".
És mivel minden ember egyedi és megismételhetetlen,tulajdonképpen minden alkotásnak is egyedinek kellene lennie.Miért van az,hogy mégsem egyedi,miért van az,hogy helyenként feltűnően hasonló,sőt másolat?!
Mert szerintem ahhoz,hogy az ember egyedi lehessen,ahhoz ismernie kell magát.Na,persze az önismeret nem egy állapot,hanem egy folyamat,mondhatnám azt is,hogy harc.És ezt a harcot bizony sokat meg szeretnék spórolni.
A második gondolat Müller Pétertől származik.A művészetről irt gondolata újra ránk rakja a művészet súlyát.
"A valódi művészet az embert megrenditi és ráébreszti halhatatlanságára.Amelyik mű ezt nem teszi meg,nem művészeti alkotás"
"Mi,ma élő szóiparosok,megélhetés-bűvészek,vásári önmutogatók és divatkirályok ritkán vagyunk képesek arra,hogy a művészet eredendő feladatát teljesitsük"
Müller Pétert azért szeretem,mert a legnagyobb dolgokról is egyszerűen,érthetően tud irni.Mert ez aztán meg van irva!Az a gondolatom támad,szedjünk már egy picit vissza,olyan jó volt elringatózni abban,hogy akárki lehet művész,sőt mindenkiben ott él a művész,csak az a kérdés,elő tudja-e hozni.
Mindenesetre megtanulhatjuk,hogy az a művészet,ami hat,hatása van,hatalma van.(szintén M.P.gondolatai,nem szó szerint)
A harmadik gondolat,ami megérintett Julius Andantól származik.(nem iró"csak"egy ember,aki leirta az életét)
Nem pontosan igy irja,nem szó szerint idézem,ezért nincs macskaköröm : a művészet a szembenézés képessége."Egy igazi művész a saját szemével nézi a dolgokat,nem érdeklik a különféle divatok,irányzatok,műfajok,iskolák és legfőképpen a tekintélyek"
Bár itt most visszakanyarodhatunk az első gondolatokhoz,az egyediséghez.Mert hiszen,aki saját szemével néz,az kikerülhetetlenül egyedi is.És ugyanúgy emliti az iskolákat,divatokat,irányzatokat,amiknek semmi közük a művészethez.
Igazából,ami az ő gondolataiból megfogott,az a szembenézés képessége.Nem-e ez tette a nagy művészeket halhatatlanná?Nem a mindenkori hatalom szája ize szerint alkottak,mert nem homályositotta el a látásukat az aktuális korszellem,hanem a valóságot(igazságot?)próbálták bemutatni.

Ez a gondolataimnak egy töredéke,nincs vége,nem egy lezárt dolog,mert hiszen folyamatosan épithető . . .


7 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy megint "együtt gondolkodunk"! :)

    VálaszTörlés
  2. En is csak egy kicsi kis"emberke"vagyok es meglatasom, eddigi tapasztalatom :a muveszek, az egyediek, nevezzuk barhogy , mindig Ok a legszerenyebbek, legbizonytalanabbak, mindig ugy erzik meg javitani lett volna mit egy egy alkotason..Nalad is ezt tapasztalom kedves Artemisz, ezt a szerenyseget:)

    A dijadhoz pedig gratulalok!

    puszi
    Agnes.

    VálaszTörlés
  3. Ágnes,nagyon kedves vagy!Igen,azzal egyet értek,hogy a nagy emberek mindig szerények,de forditva már nem igaz.A szerénység nem szükségszerűen jelent nagyságot.Bár maga a szerénység a mai világban nem kis teljesitmény.Mégis nem árt megvizsgálni a motivációt.
    Én például inkább vagyok félénk,mint szerény.

    VálaszTörlés
  4. Igen, ezen jól el lehet gondolkodni, meg is teszem.. Jó most ez a kis csönd és nyugalom, elmélkedés minden félén.. :)
    Nem is tudtam, hogy készítettél tükröket is! Mutathatnál még belőlük,szerintem sokan kíváncsiak rá! :)
    Én kifejezetten tiltakozni szoktam az ellen, hogy művésznek tituláljanak.. az olyan "mű"-nek hangzik számomra. Én kreatív vagyok. Bennem az igazi szenvedő, önpusztító művész képe él, tehát sokkal jobban szeretem az utóbbi megnevezést (persze tudom, hogy ez nagyon nagy általánosítás). Számomra kreatívnak lenni azt jelenti, hogy korlátok nélkül, kedvemre alkotok, nem követve semmilyen irányzatot, formát, és csak a saját kedvemből, kedvemre, nem hivatásként.. (ezért sem szeretek legtöbbször megrendelésre alkotni, néha kész kín tud lenni..)

    VálaszTörlés
  5. Még egy tükröm van,amit megmutatásra érdemesnek tartok,majd az is jön.
    Érdekes lenne megtudni,hogy ki mire asszociál a művész,művészet hallatán,de annyit talán mindenképp általánosithatunk,hogy valami nagy és megfoghatatlan dologra.
    Jó meghatározás a kreativ,csak én azt is egy kicsit elcsépeltnek tartom.Ezt a szót is már"elhasználtuk".

    VálaszTörlés
  6. Ezen most elgondolkodtam csoppet es ez jott ki:a muvesz az olyan valaki, aki kulonleges kepesseggel bir valamilyen "anyag" felett, az O kezeben lesz engedelemes az a bizonyos..ami nem csak kezzel foghato anyag, lehet zene komponalasa, vers, de , amilyen Te is vagy.Mindenkeppen valami varazserovel bir, ha szereny, ha nem:)
    A tukor csodalatos, a formaja, a szine...nagyon szep.

    VálaszTörlés
  7. Ágnes. . .!
    Ez a varázserő érdekes gondolat,majd összehozom a gondolataimmal.

    VálaszTörlés