2011. április 14., csütörtök

Gondolatok - motiváció

Látom magamnál és másoknál is,hogy hogyan próbálunk kifejezni valamit;valamit,ami olyan sok mindenhez hasonlóan szavakban kifejezhetetlen.Csak valami dadogás lesz az érzéshez képest,széttöredezik,megfoghatatlanná válik,mire áthoznánk.Van,aki egyből a sablonokhoz nyúl,mikor magáról beszél.Van,aki csak belecsúszik a sablonokba.Mert hiszen nem vagyunk költők,irók,a szavak zsonglőrei,ennek ellenére be szeretnénk mutatni,meg szeretnénk mutatni azt az érzést,ami az alkotásaink mögött van,ami hajt.
Ilyen szavak olvashatóak:azért csinálom,mert örömet okoz,ehhez a kijelentéshez szorosan kapcsolódva:ezzel neked is örömet szeretnék okozni.Sokan emlegetik az önkifejezést.Még gyakrabban előforduló szöveg:mindig alkottam valamit,már gyerekkoromban is,rengeteg technikát kipróbáltam.Megint egy komolyabb:szeretnék valami maradandót alkotni.
Nem lennék Artemis,ha elég lenne ennyi és nem keresném a miérteket.
Tény,hogy örömet okoz,de vajon ez az egésznek a motivációja?"A vágy az alkotásra"?Aztán a beteljesedés,vagyis maga az alkotás.
Az önkifejezés - egy nagyon divatos szó,az önmegvalósitással karöltve.Ötven évvel ezelőtt senki nem beszélt önmegvalósitásról,mégis úgy érzem,öntudatosabbak,önállóbbak,bölcsebbek voltak az őseink.Lehet az önmegvalósitáshoz elegendő lenne,ha nem szédelegnénk reklámoktól,médiától hipnotizáltan.Hiszen mindenki megismételhetetlen individuumnak születik,vagyis eleve adott az önvalója.Lehet csak a fölösleget kellene lehántani,nem pedig plusz rárakni uniformizáló készre gyártott elméleteket.Egy "magához" közeledő embernek a puszta megnyilvánulásai önkifejezőek lesznek.Csak félek ez a divatos szó manapság nem ezt jelenti.
A maradandóságról azt gondolom,mi emberek igy próbáljuk enyhiteni,feldolgozni a halál,az elmúlás,a változás tényét,kikerülhetetlenségét.Ha én már nem leszek,legalább itt marad egy részem,amiről emlékeznek rám,gondolnak rám,nem válok semmivé.Kőbe vésem,fába vésem,papirra vésem mindazt,ami nekem fontos,vigye az üzenetet a kő,a fa,a papir,aminek hosszabb az élete,mint egy emberi élet.Mutassa meg,hogy én voltam,értékes voltam és nem lehet,hogy ez csak úgy nyomtalanul eltűnik.
Önkifejezés,maradandóság . . . Ady verse jut eszembe

De jaj,nem tudok igy maradni
szeretném magam megmutatni
hogy látva lássanak.. . .

Összecsapnak a fejemben a gondolatok és én elmerülök bennük.

Ezért minden önkinzás,ének
Szeretném,ha szeretnének
És lennék valakié . . .

Minden emberi megnyilvánulás a másik ember felé irányul,az egység felé irányul,a Szeretet felé irányul?

4 megjegyzés:

  1. A mit miértre: (Bódis Kriszta szavaival)
    "Érdekel az ember. Érdekel a tetteink oka. Kíváncsi vagyok, hogyan működik egy társadalom, hogyan állnak össze történetté a pillanatok. Engem a valóság izgat, és azon belül is azok a rétegek, amelyek túlmutatnak a mindennapokon, azon, hogy elviszem a gyereket az iskolába, eszem, iszom, szerelmes leszek, vagy éppen szomorú. Minden alkotó ember maga a lelkiismeret. A furdaló, a kutató, a kegyetlen. Alkotó emberként tudnom kell, miért írok. Hogy mi a tét. Ha hezitálnék, és azon töprengenék, vajon mit mondanak majd róla, nem tudnék dolgozni. Az írás komoly, embert próbáló mesterség. Az íráshoz ismerned kell önmagadat, folyton elemezned kell azt, amivel foglalkozol, és újra és újra fel kell tenned a kérdést, hogy miért csinálsz bármit is. Idealista vagyok. Abban hiszek, hogy az író, az alkotó ember dolga, hogy fényt hozzon a világba."

    VálaszTörlés
  2. Marianna koszonom kora reggel ezt az irasod, jo nap indul.
    En egy kicsit magamutogatonak ereztem magam, megha nem is ruhat vetkozom le, es abba is akartam hagyni, mert szegyelltem magam magam elott.Tovabb gondolva, hogy masoknak is ad jo percet, segithet, vagy csak csupan elgondolkozik az en meglatasaimon, maradtam.

    A kerdesedre valaszolva:igen, ha nem is mindig de egy keves mindig fellelheto belole, ha mas nem az onmagad szeretete, es ha az letezik, akkor szeretni mast is kepes vagy.
    Es a nap vegen ugyis csak az szamit, hogy szerettel.

    Szep napot Neked!

    VálaszTörlés
  3. Hú,Zsóka,ez nekem most nagyon jól jött,vagyis ez bármikor jól jött volna!Mindig kapok a fejemre,hogy miért kergetem a miérteket,miért elemzek állandóan,hogy ennek nincs értelme.Bódis Kriszta szinte ugyanazt fogalmazta meg,mint,amit én magamban saját védelmemre.
    Lehet,hogy egyszerűen vannak emberek,akik ezt a feladatot kapták,a megfigyelést és ?

    Ágnes,a magamutogató ember nem hiszem,hogy szégyelli magát maga előtt,meg mások előtt sem.Ezzel csak azt akarom mondani,hogy amit csinálsz,az nem magamutogatás,hanem inkább ez a szerintem egészséges mások felé kinyilás,ami valószinűleg ott van mindenkiben.
    De azt azért megkérdőjelezem,hogy az ember másokért csinálja-e.Elemzéseim eredményeként én úgy látom,hogy az ember saját magáért pedáloz,elismerésért,szeretetért.Ez valami"ősönzés",kitörölhetetlen az emberből,és ha egészséges mederben van,nem is baj.

    VálaszTörlés
  4. NAGYON tetszenek a munkáid!!! Az jó, hogy "józan idealista" vagy! :)

    VálaszTörlés