2011. április 5., kedd

Ünnep

Ma ünnepelek,az évfordulómat,a kezdeteket.
Az ünnepem abból áll,hogy figyelek,hallgatózom.Minden,ami mostanában ér,különös fontosságú nekem.Bár lehet,mindig igy kellene figyelni,hogy mit üzen a belsőm,mit üzen a természet,mit üzennek az emberek,persze nem a szavak a lényeg,hanem valami,ami mögötte van.Hiszen két évvel ezelőtt sem úgy történt,hogy valaki odaállt elém és azt mondta volna,nézd ezentúl alkotni fogsz,mert ezért jöttél ide.Hanem valami megfoghatatlan késztetés,elmosódott,homályos út,bizonytalanság,hogy miért foglalkozom ezzel,mi hajt,hiszen semmi olyat nem ad,ami a világ szemében érték,hiszen nem lehet kifejezni nagy pénzekben,sőt nem is kecsegtet nagy pénzekkel.Bár látványosnak látványos,az előrehaladás mégsem olyan erőteljes,hogy az elismerést váltana ki.
És mégis járom ezt az utat,nem az emberekért,pénzért,elismerésért(bár mindezek jelenlétével sokkal könnyebb),hanem magamért.Mert itt és most ez az utam.

5 megjegyzés:

  1. Igen, mostanában erről (is) beszélgettünk. Arról, hogy ez a követendő irány, minden racionális érv ellenére. Én a nagylányomtól kaptam egy saját kezűleg díszített bögrét ezzel az idézettel:
    "Nem az úton jársz, magad vagy az út!"
    Kísérjen áldás az utadon!

    VálaszTörlés
  2. Örülök, jó neked, hogy megtaláltad az utad! :) Én pedig továbbra is csodálattal fogom figyelni ténykedésed :)

    VálaszTörlés
  3. Kati,köszönöm!Sokat jelent nekem,hogy értessz!
    Sesame,neked is köszönöm,talán kicsit fellengzős a bejegyzés,mert igen is nagy szükség van az elismerésre.

    VálaszTörlés
  4. vagyunk nehanyan igy....mindig alkotni /krealni kell valamit, mert maga az alkotas, az amiben teljesen szabadnak erezzuk magunkat.

    VálaszTörlés
  5. Igen,tényleg,azt hiszem a szabadság benne a legfontosabb.

    VálaszTörlés